Ha a városi srác pálinkát készít

A pálinka igazi Hungarikum. Nincs olyan település az országban, ahol ne lehetne megtalálni. Bár megítéltetése sokszor változik, még is a prémium gyümölcsökből készült párlat íze varázslatos mindenki számára, aki kóstolja.

konyhabútor ötletek

Sokan mondják, hogy pálinkát mindenből lehet főzni, és hogy nincs olyan, hogy rossz pálinka, de igen is van. Nem mindegy, hogy milyen gyümölcs kerül bele a cefrébe, mert habár a rohadt gyümölcs is megerjed, az érett egészséges termésből készült ital sokkal zamatosabb, kiforrottabb, karakteresebb és illatosabb.

Egyik barátom öt-hat éve vásárolt magának és a kis családjának egy kisholdnyi területet nem messze a fővárostól. Mindig azt mondta, hogy ha már a hétvégéit azzal kell töltenie, hogy füvet nyír, és hogy nem hagyják aludni a szomszéd kutyái, mert a postás, valamilyen indokolatlan okból kifolyólag hajnal hétkor dolgozik feléjük, akkor ő bosszúból, na meg a saját megnyugtatásából pálinkát fog főzni. Ennek a célnak az elérésért telepített 144 barackfát, mondván, hogy az csak hoz annyi termést, hogy lesz belőle pár liter pálinka és még a lekvár kommandó is elégedett lesz az elrakott fél mázsa befőttel, lekvárral és kompóttal. Nos, a projekt olyannyira jól sikeredett, hogy a hat év alatt a kis facsemeték elérték azt a szintet, hogy évi 2 mázsa barackot simán termelnek. Mivel köztudott, hogy nem lehet ennyi barackos pitét megenni, ezért barátom elérkezettnek látta az időt a pálinkafőzés megkezdésének. Mindent beszerzett hozzá, ami fontos lehet: pálinkafőző, vödör, és 4 liter szilvapálinka, arra az esetre, ha valaki nem szeretné a barackot. Valamint, miután a felesége jelezte neki, hogy a konyhájában akkor merjen pálinkát főzni, ha majd különböző piros színű dolgok potyognak az égből, barátom úgy döntött, hogy épít egy „mini” nyári konyhát, addig legalább elfogy a szilvapálinka is. Meghívott magához minket, és nekiláttunk az építkezésnek, ami igazából az egyik nagyáruházban megvásárolt, a kocsiba akkurátusan beállított és a célterületre elszállított kész faház összeszerelését jelentette. Ez a kellemesen langyos szilvapálinka hangulat és munkamorál fokozó hatására, mint egy négy napig tartott, pedig a szerelési útmutató garantálta a három órás összeszerelhetőséget. Minden esetre nagy nehezen, de elkészült a remekmű. Utoljára maradt a berendezés, és a munkafelület létrehozása. Komoly vita előzte meg a végső simításokat, hiszen sorra jöttek a jobbnál-jobb konyhabútor ötletek, miszerint olyanra van szükség, amibe beépített világítás van, természetesen mini bárral, vagy olyanra, amin elfér egy sörcsap is a biztonság kedvéért, vagy olyanra, amelyen később disznóvágás is végrehajtható. Mikor ez a probléma is elhárult, nekiláttunk a cefre előkészítésének. Nem tudom, hogy ki készített már életében cefrét, de az biztos, hogy sokkal egyszerűbb a boltban megvenni a pálinkát, mint az elejétől a végéig lemenedzselni a folyamatot. Kezdve azzal az óriási problémával, hogy valamiért minden lefelé esik, így a barack is. Na, most több mint száz fa alól összevadászni a gyümölcsöt hátszaggató élmény. Ha megvan minden barack, az is, ami a fán volt és az is, ami a földön, akkor kimagozod őket és mehet a hordóba. Ha minden megfelelő és a csillagok is a helyükön állnak – no meg a pálinkamester nem felejti el megcukrozni, és kevergetni a cefrét – akkor előbb-utóbb főzhető állapotúvá válik a hordóban szunnyadó trutyi. Barátom elmesélése alapján a közös munkásságunk annyira jól sikerült, hogy már a cefre illatától is kettőt lehetett látni, így amikor nekikezdett a főzésnek igen csak jó hangulatban és módfelett izgatott állapotban csurgatta lefelé az első adag pálinkát. Na most azt a legtöbben tudjuk, hogy a legelső néhány deci, kőkemény metilalkohol, ami nem egészen tesz jót az egészségnek, sőt egyes esetekben kifejezetten káros is. Pont így járt szegény barátom is, aki megörülve annak, hogy átlátszó lötty csillan meg a főző lepárló csövén, türelmetlen volt és nem tudott várni a kóstolással. Elégedetten kortyolt bele a pálinkába, és miután kiköpte az egészet fellapozta a „Hogyan főzzünk pálinkát” házi kiskönyvét.

A szakirodalom áttanulmányozása után sikerült az egészen ínyenc pálinkát összedobnia, amely zamatos íz világával a társaság abszolút kedvence lett, habár az első nap az üveget barátom felesége töltötte meg, mert szegény ürge előtt elhomályosult a kép.