Közös kezelés dél-koreában. A koreai lecke
Phenjan az elmúlt napokban számos heves kirohanásban azzal fenyegetőzött, hogy bezárja a Dél-Koreával közös összekötő irodát és más közös vállalkozásokat, ha Szöul nem vet véget annak, hogy aktivisták a phenjani vezetést bíráló röplapokat terjesztenek a két ország határán, észak-koreai területen. A kiadott közlemény szerint Észak-Korea magas rangú vezetői, köztük Kim Dzsong Un észak-koreai vezető húga, Kim Jo Dzsong azt a véleményt képviselik, hogy Dél-Koreát ellenségként kell kezelni — írta a kommunista országra szakosodott NKNews portál.
- Ha a kéz ízületei fájnak
- Magyarországra először a szöuli olimpián elért eredményeink miatt figyelt fel, majd érdeklődése egészen a Hankuki Egyetem Magyar Tanszékéig vezette útját.
Közös kezelés dél-koreában háttérben azonban ennél sokkal nyomósabb okok húzódhatnak a döntés mögött. Elemzők szerint egyébként Phenjan döntése a koronavírus-járvány által okozott nehézségeket és az közös kezelés dél-koreában rendkívül nehéz gazdasági helyzetét is tükrözi.
Szükségszerűvé vált, hogy Phenjan tegyen valamit Kim Dzsong Un rendszerének fellendítése érdekében, ehhez pedig kiváló indokként szolgált a disszidensek által terjesztett röplapok ügye — vélik a szakértők. A dél-koreai kormány egyébként nem támogatta a szórólapok terjesztését, de a disszidensek figyelmen kívül hagyták a szöuli intést a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva — jegyzi meg a The Közös kezelés dél-koreában Times.
Járatok Szöulba (ICN)
Phenjan az effajta szórólapokat mindenkor a vezető tekintélyét aláásni hivatott rosszindulatú propagandaanyagoknak tekintette, ez azonban aligha lenne elegendő indok ahhoz, hogy a kommunista ország minden, az elmúlt két évben nehéz tárgyalások során kialkudott kommunikációs csatornát felégessen szomszédjával.
Kim Dzsong Un hónapok óta vergődik amiatt, hogy a Közös kezelés dél-koreában atomfegyver-mentesítését célul kitűző tárgyalások lényegében teljesen elakadtak. Az elszigetelt országot jelenleg ugyanis nemcsak a koronavírus kezelése állítja kihívás elé, de az egyébként is problémákkal küzdő gazdaságot megbénító nemzetközi szankciók is, amelyek enyhítését Phenjannak a Washingtonnal és Szöullal két éve folytatott intenzív tárgyalások ellenére sem sikerült elérnie.
Az elmúlt fél évben ráadásul minimális előrelépést sem sikerült elérnie a diplomáciai kapcsolatokat illetően.
Daniel Wertz, az amerikai székhelyű National Committee on North Korea nevű kutatóintézet munkatársa a Twitteren azt írta: a távközlési vonalakra leginkább egy válság közepette van szükség. Phenjan éppen ezért vágja el ezeket, mert így akar feszült hangulatot kelteni.
„Cáfolom a WHO-t!” – itt a víruskezelés alapműve a dél-koreai Müller Cecíliától
Tomás Ojea Quintana felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy vegye fontolóra az Észak-Koreával szembeni szankciók enyhítését, hogy az elszigetelt országba élelmiszer érkezhessen. Quintana a nyilatkozatában azt írta, hogy olyan jelentéseket kapott, amelyek szerint Észak-Koreában a gyógyszerárak az egekbe szöktek, a nagyvárosokban mind több a hajléktalan, akik között gyerekek is vannak, egyre több családnak naponta csak kétszer jut étel, gyakran csupán gabonakészítmény, többen pedig már éheznek.
Az ENSZ fájdalom a térd régiójában szerint Észak-Koreában a lakosság negyven százalékának, tízmillió embernek humanitárius segélyre lenne szüksége.
Mint ismeretes, tavaly februárban azért ért véget megállapodás nélkül Kim Dzsong Un és Donald Trump találkozója, mert az amerikai elnök még a büntetőintézkedések egy részét sem volt hajlandó feloldani.