Ízületi betegség hab, Fájnak az ízületei? Kopás vagy ízületi gyulladás lehet
Hasznos linkek Fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség Hazánkban százezer lakosból hozzávetőleg minden tizedik szenved colitis ulcerosában és minden negyedik Crohn-betegségben. A krónikus gyulladásos vastagbélbetegségnek két megjelenési formája van: a fekélyes vastagbélgyulladás colitis ulcerosa és a Crohn-betegség. Mindkettő főleg aránylag fiatal korban jelentkezik. Nagyon hasonlítanak egymáshoz, de a gyulladás kiterjedése hogyan kezeljük az ízületek fájdalmát és duzzanatát helye alapján jól megkülönböztethetők.
A tüneteik is eltérnek valamelyest, de a rendelkezésre álló kezelési módszerek sem ízületi betegség hab. Mindkét betegségre jellemzők a vissza-visszatérő fellobbanások: súlyos tünetekkel terhelt periódusok váltakoznak szinte teljesen tünetmentes időszakokkal. Újra és újra bélgyulladás alakul ki, amely idővel — magától vagy a kezelés hatására — elmúlik.
A colitis ulcerosa szövődményei
Kezelés híján a gyulladás előbb-utóbb visszatér, és további tünetek jelentkeznek. Ezek tehát idült betegségek, amelyektől a beteg élete végéig szenved. Ezért fontos, hogy kellően informált legyen a betegség hátterével, tüneteivel és progressziójával kapcsolatban, és megismerhesse a kiváltó okokat, a diagnosztikai lehetőségeket éppúgy, mint a rendelkezésre álló kezelési módszereket.
A gyulladásos vastagbélbetegségek okai A gyulladásos vastagbélbetegségek pontos oka jelenleg ismeretlen. Annyi azonban valószínűnek látszik, hogy nem egy, hanem inkább több ok kölcsönhatása váltja ki. A genetikai tényezők szerepe is jelentősnek tűnik. Sem a fekélyes vastagbélgyulladás, sem a Crohn-betegség nem tipikus öröklött kór, egyes gének a jelek szerint mégis hajlamosítanak rájuk, tehát ha a betegség nem is, a ízületi betegség hab öröklődik. A hajlam bizonyos egyéb okok megléte esetén megalapozhatja a kór kialakulását.
Kétségtelen a pszichológia tényezők szerepe is. A szakértők szerint a psziché a betegség kialakulásáért nem tehető felelőssé, de ízületi betegség hab pszichológiai stressz egészen biztosan kiválthat akut fellángolást, illetve ronthatja az állapotot.
Fekélyes vastagbélgyulladás - a betegség alapvető jellemzői A "fekélyes vastagbélgyulladás" colitis ulcerosa kifejezés konkrétan a colon, a vastagbél vakbéltől végbélig terjedő részének a gyulladását jelenti.
A bél gyulladása és a fekélyek kialakulása minden gyulladásos vastagbélbetegségre jellemző. A Crohn-betegséggel ellentétben fekélyes vastagbélgyulladásban ez csak a colonban jelentkezik. A betegség mindig a végbél felől indul ki, onnan terjed tovább az előrébb fekvő bélszakaszokra. A gyulladás csak a nyálkahártya felületes, bélüreg felé eső rétegeit érinti, a Crohn-betegséggel ellentétben, ahol a bélfal minden rétegére kiterjed.
Selyem Réka MSc Létrehozva: Selyem Réka MSca FájdalomKözpont reumatológusa elmagyarázza, mi a különbség és miért fontos ezt tisztázni. Mi az a porckopás? A porckopás tünetei leginkább a térdben, a csípőnél mutatkozhatnak meg elsőként. A folyamat hátterében pedig az áll, hogy amíg fiatalkorban a lebontási-újjáépülési fázisok egyensúlyban vannak, addig idősebb korban a lebontás kerül előtérbe, és a genetikai hajlam is jelentőséggel bír.
Fekélyes vastagbélgyulladás — tünetek és progresszió A fekélyes vastagbélgyulladás legmarkánsabb tünetei a hasmenés, a hasi fájdalmak, illetve a véres, nyálkás széklet. Súlyosabb esetben gyakori a hasmenés, és akár jelentős vérvesztés is előfordulhat.
A betegséget láz, fehérjehiány és testsúlycsökkenés is kísérheti. Ugyanakkor általános betegségre utaló tünetek is jelentkeznek: a beteg úgy érzi, nehezen mozog, fáradékonyságról, étvágytalanságról panaszkodik. Crohn betegségben ritkábban a bélen kívül más szervrendszereket is érintő tünetek is jelentkezhetnek, mint például ízületi gyulladás vagy gerincoszlop környéki gyulladás. Ritkán az epeutak is gyulladásba jöhetnek. Ez az elzáródásukkal járhat, ami epepangást, és kolesztatikus májbetegséget okozhat.
Érintetteknek
Utóbbit primer szklerotizáló cholangitisnek PSC hívják. A Crohn-betegség legfontosabb jellemzői Crohn-betegségnek a gyomor-bélszakasz egyfajta idült gyulladását nevezik. Az as években fedezte fel egy New York-i orvos, Burril B. Crohn azt is leírta, hogyan hegesednek a fekélyek, és hogy bélszűkületet okozhatnak. Arra is rájött, hogy a betegség során sipolyok képződhetnek. Egy ponton azonban tévedett.
Azóta ugyanis kiderült, hogy bár a kór valóban gyakran támadja meg a vékonybél utolsó kanyarulatát, nem korlátozódik erre a szakaszra. A fekélyes ízületi betegség hab ellentétben, ebben a betegségben a teljes gyomor-bél rendszer érintett lehet, gyakorlatilag a szájtól a ízületi betegség hab, és a gyulladás a zsigerek falának minden rétegére ráterjed.
Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!
Elsősorban fiatalokban jelentkezik, legtöbbször 16 és 30 éves kor között. Férfiak és nők egyforma gyakorisággal betegednek meg. A gyulladás legtöbbször lokalizált — több körülírt góc is kialakulhat, melyek között sokszor teljesen egészséges a nyálkahártya. Jellemzően epizodikus betegség. Heveny gyulladásos időszakok váltakoznak nyugalmi periódusokkal, amikor a gyulladás megszűnni látszik.
Sem a kiváltó okokat nem ismerjük pontosan, sem a fellobbanást elősegítő tényezőket.
Mi az az ízületi gyulladás?
Crohn-betegségben a fekélyes vastagbélgyulladáshoz képest gyakrabban jelentkeznek más szervrendszereket érintő tünetek avagy bélen kívüli manifesztációk. Ezek kórfejlődése a bélben zajló folyamatokkal párhuzamos. A Crohn-betegség tünetei és kórfejlődése A leggyakoribb tünetek a hasi fájdalom, a hasmenés súlyosabb esetben akár naponta 10—szöraz ismeretlen okból bekövetkező fogyás, és a bizonytalan láz.
Lassan, fokozatosan alakul ki, ezért eleinte legtöbbször nem is ismerik fel. Néha évekig ízületi betegség hab, mire rájönnek, hogy a tüneteket idült bélgyulladás okozza. Ez gyakran már olyankor történik meg, amikor már szövődmények is vannak.
Ilyen lehet például a végbél környéki sipolyok kialakulása. Mivel a bél nyálkahártyájának fekélyei gyógyulásuk során gyakran hegesednek, a bélüreg is beszűkülhet. Ezt orvosi szakkifejezéssel stenosisnak nevezik.
A stenosis további tüneteket okoz, hasi fájdalmat vált ki, és megnehezítheti a székletürítést. Diagnózis Az idült bélgyulladások diagnózisa többféle vizsgálat elvégzése után mondható csak ki. Az orvos először klinikai, érzékszervi vizsgálatot végez, áttapogatja, megnyomkodja a beteg hasát, és kézzel vizsgálja a vastagbelet.
Vérvizsgálattal gyulladásos vérparaméterek mutathatók ki. Nagyon fontos lépés a hasüreg ultrahangvizsgálata, mellyel áttekintő kép nyerhető a zsigerek állapotáról. Ezek után már megfogalmazható ízületi betegség hab idült bélgyulladás gyanúja, mely endoszkópos vizsgálattal igazolható. Ekkor ugyanis közvetlenül elérhetővé válik a bél nyálkahártyája a végbélnyíláson át a bélbe juttatott apró kamerával.
Ezzel a módszerrel felmérhető a nyálkahártya gyulladása, láthatóvá válnak a fekélyek, meghatározható azok súlyossága és elhelyezkedése.
Ízületi gyulladás 3 oka, 4 tünete, 9 kezelési módja [teljes útmutató]
Tehát pontos, egyértelmű diagnózis hozható meg, és az esetek túlnyomó többségében az is eldönthető, hogy fekélyes vastagbélgyulladásról vagy Crohn-betegségről van-e szó. Egyes esetekben természetesen további vizsgálatokra, így röntgenre, kontrasztröntgenre vagy CT-re is szükség lehet bizonyos kérdések egyértelmű megválaszolásához.
A fekélyes vastagbélgyulladás kezelésének módszerei A fekélyes vastagbélgyulladás kezelésének célja a beteg tüneteinek csökkentése vagy megszüntetése, a folyamat tünetmentes időszakba juttatása, és minél tovább ebben az állapotban remisszióban tartása.
Ez ízületi betegség hab gyógyszeres kezeléssel érhető el. Ezért az akut fázisban a beteg általában kortizont vagy mesalazint 5-amino-szalicilsavat tartalmazó készítményt kap, melyek csökkentik a gyulladást. Minthogy a folyamat a bél alsó szakaszára korlátozódik, könnyen kezelhető szuppozitóriumokkal, beöntéssel, illetve habkészítményekkel.
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a kezelés mindaddig tart, amíg a gyulladás el nem múlik, azaz be nem ízületi betegség hab a remisszió. A sulfasalazint, mely igen hatékonynak bizonyult a bélgyulladások kezelésében, korábban a kortizonkezelés mellett alkalmazták.
Aktív hatóanyaga a fent említett 5-amino-szalicilsav 5-ASA, mesalazin. A kezelés mellékhatásai mesalazinnal nagymértékben csökkenthetők.
A mesalazint alacsony adagban adják, és a remisszió elérése után sem hagyják abba az adagolását. Más szóval úgynevezett fenntartó kezelést folytatnak vele, ugyanis ilyen alkalmazás mellett e hatóanyag ismert hatása, hogy meg tudja akadályozni a fekélyes vastagbélgyulladás fellobbanásainak a kialakulását. Az egyes konkrét esetben választandó kezelési módszer és adagolás az állapot súlyosságától, továbbá annak progressziójától függ.
Ezt a döntést csak az orvos hozhatja meg. Ritkaság, hogy a gyógyszeres kezelés ne segítene. Ha ez mégis bekövetkezne, a vastagbél műtéti eltávolítására úgynevezett kolektómiára van szükség. Az eljárás során már nem ültetnek be mesterséges végbélnyílást — ma már a vékonybél kacsaiból hoznak létre egy zacskószerűséget a hasüregben, amely gyakorlatilag átveszi a végbél szerepét. Így legtöbbször vastagbél hiányában is normális állagú bélsár képződik, bár a beteg valamelyest gyakrabban kénytelen székletet üríteni a szokásosnál.
Fekélyes vastagbélgyulladás esetén ez a fajta operáció végleges gyógyulást is jelent egyben, ez a kór ugyanis, a Ízületi betegség hab ellentétben, kizárólag a vastagbélre terjed ki. Ízületi betegség hab fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedőknek nem kell különleges étrendre térniük. Bármit megehetnek, amit csak bírnak.
Természetesen az olyan ételekkel, amelyek gyakran az egészségeseknek is problémákat okozhatnak, más szóval, amelyek nagy mennyiségű gázt képeznek, mint a vöröshagyma és ízületi betegség hab káposzta, érdemes vigyázni. Ugyanez igaz a különösen zsíros ételekre is. A Crohn-betegség kezelésének módszerei A Crohn-betegség kezelésének alapelvei ugyanazok, mint a fekélyes vastagbélgyulladáséi. Itt is a tünetek enyhítése, a gyulladás csökkentése, a remisszió elérése, és a hosszú tünetmentes stádium fenntartása a cél.
Itt azonban mindezek gyakran nehezebben érhetők el, mint a fekélyes vastagbélgyulladás esetében. Az akut fázisban a kortizonkészítmények használata elkerülhetetlen. Nemrég hoztak forgalomba egy új, a Crohn-betegség kezelésére alkalmas hatóanyagot, a budezonidot. Ezt a gyógyszer-előállítás módszereinek fejlődése tette lehetővé, és egy olyan különleges tablettafajta kifejlesztése, amelyekkel elérhető, hogy a hatóanyag felszívódása csak a végbél végső szakaszán, a gyulladás fő helyszínén kezdődjön meg.
A budezonid szinte kizárólag helyileg fejti ki a hatását, és amint elvégezte a feladatát a bélben, egyenesen a májba kerül, ahol lebomlik. Tehát minimális ízületi betegség hab található belőle a vérkeringésben, így nem terheli meg a szervezetet. Ízületi fájdalmak és az oka annak, hogy a budezonid alkalmazásakor sokkal ritkábban lépnek fel mellékhatások, mint a hagyományos kortikoszteroidokkal történő kezelés esetén.
A colitis ulcerosa szövődményei
A Crohn-betegséget emellett gyakran kezelik sulfasalazinnal vagy mesalazinnal, melyet a szervezet jobban tolerál. A mesalazint különösen akkor javallt igénybe venni, ha a gyulladás mind a vékonybelet, mind a vastagbelet érinti. Ha kortikoszteroidokkal és mesalazinnal nem érhető el hosszabb remisszió, az immunrendszer működését gyengítő gyógyszer, úgynevezett immunszuppresszáns alkalmazására lehet szükség. Jelenleg e gyógyszertípusból ízületi betegség hab legjobb eredményeket az azatioprinnal érték el.
Az immunszuppresszánsok támogatják a kortikoszteroidok gyulladáscsökkentő hatását, ezzel ízületi betegség hab teszik azok adagjának csökkentését. A különféle e célra rendelkezésre álló gyógyszerekkel való kezelés segít elodázni a gyulladás újabb fellobbanásait, de általában nem sikerül elérni, hogy egyáltalán ne alakuljon ki több akut epizód. Crohn-betegség esetén műtéti beavatkozásra akkor van szükség, ha szövődmény, ízületi betegség hab szűkület sztenózis vagy sipoly alakul ki a bélben.
Ezek sebészileg eltávolíthatók. A műtéti beavatkozás, a fekélyes vastagbélgyulladással ellentétben, itt mindig konzervatív, mert a gyulladt bélszakasz eltávolítása nem eredményezne gyógyulást, a betegség ugyanis a gyomor-bél csatorna bármely más szakaszára áthelyeződhet.
Az ebben a kórban szenvedő betegeknek azzal is szembe kell nézniük, hogy a gyomor-bél rendszerük működésében jelentkező zavarok ízületi betegség hab hiánytüneteik alakulhatnak ki. Ízületi fájdalom megfázás után a legkülönfélébb vitaminok, illetve egyes nyomelemek, mint a cink, továbbá egyéb ásványi anyagok és fehérjék hiányos felszívódása okozza.
Ezért a hiányzó anyagokat megfelelő készítményekkel pótolni kell. Ettől eltekintve nincs szükség speciális étrendre, minden szokásos étel fogyasztható.
Mindenki Akadémiája, Helyes Zsuzsanna Izületi gyulladás – korunk népbetegsége
Ugyanakkor azonban, minthogy különösen könnyen léphetnek fel náluk emésztési zavarok, az egészséges embereknél jobban tanácsos odafigyelniük, hogy egészségesen, kiegyensúlyozottan étkezzenek.
